Ukrajna is elvérezhet Zelenszkij Magyarország és Szlovákia elleni kegyetlen bosszújában
Az ukrán elnök nem is Oroszországnak akart ártani elsősorban.
Úgy tűnik, hogy az elmúlt egy évben Brüsszel többször állt Ukrajna pártjára, minthogy védte volna a saját tagállamai érdekeit.
„A Bizottság azonban a füle botját sem mozdította, hogy segítsen Budapestnek a tárgyalásokon, ahogyan akkor sem emelt szót, amikor Kijev szankciós listára helyezte az OTP-t, mondván az támogatja a háborút. Érdekes módon egyébként a sokkal nagyobb orosz érdekeltséggel rendelkező osztrák Raiffeisen nem került fel ugyanerre a listára. Az is jelzésértékű, hogy egy ukrán cég úgy érzi, hogy hihetőnek tűnik majd azt hazudnia, hogy von der Leyen ezt tanácsolta. És valóban: úgy tűnik, hogy az elmúlt egy évben Brüsszel többször állt Ukrajna pártjára, minthogy védte volna a saját tagállamai érdekeit.
Jó példa erre az ukrán gabona ügye is, ahol végül több ország közös nyomásgyakorlásának köszönhetően volt hajlandó egyáltalán foglalkozni a kérdéssel és később közös megoldást találni.
Az, hogy Brüsszel egyértelműen Kijev és nem a tagállamok pártját fogja ezekben a vitákban, komoly széttartó folyamatokhoz vezethet az Unión belül. Az EU-nak ugyanis éppen ez lenne az egyik lényege, hogy közös érdekképviseletet biztosítson és megszervezze azt harmadik országokkal szemben. Mert bármennyire is fontos Ukrajna erkölcsi támogatása – és ezt nem is vitatja senki – Kijev nem az Unió tagja, ellentétben Magyarországgal, Lengyelországgal, vagy a többi közép-európai országgal. Éppen ezért Ukrajna érdekei csak a tagállamok érdekei után kellene, hogy következzenek.
Amíg azonban Brüsszelben a jelenlegi vezetés fújja a passzátszelet, olyan politikusokkal a soraiban, mint Guy Verhofstadt, aki szerint Ukrajnát kellene Magyarország helyére felvenni az EU-ba, nem sokat várhatunk az Uniótól. Attól az Uniótól, amelynek legfontosabb vezetője, Ursula von der Leyen lassan többet egyeztet Joe Biden amerikai elnökkel, mint a tagállamok vezetőivel. Miközben egyre feltűnőbb, hogy az európai és az amerikai érdek nem egyezik. Ebből a szempontból is elképesztő fontosságú tehát a 2024-es választás, amely után remélhetőleg nemcsak a katari és marokkói, hanem az amerikai befolyásszerzést is kivizsgálják majd Brüsszelben.”
Nyitókép: AFP / Ukrán elnöki hivatal sajtóosztálya
***
***